Esőerdők pusztulása,földünk tüdeje,veszélyben a Föld nevü bolygó.

Nem vetted észre? Naponta mindent újra kezdünk. Újra mosdunk, újra borotválkozunk, újra fésülködünk, újra öltözünk. Újra megfőzzük az ételünket. Újra elmegyünk ide vagy oda. Újra dolgozunk, újra vesződünk, újra bosszankodunk, újra örvendünk

Gondoltad volna, hogy több mint 1000 fajta bambusz létezik? A bambuszok a pázsitfűfélék családjába tartozó évelő, örökzöld növények. Több mint 1000 fajuk ismert. Fő előfordulási helyük Északkelet-Ázsiától Délkelet-Ázsián át egészen Északkelet-Ausztráliáig terjed. Némely fajuk megfelelő körülmények között akár 20 méternél is magasabbra nő, száruk vastagsága pedig meghaladhatja a 15 centimétert is. A legtöbb faj magassága 3 és 10 méter közötti, szárvastagsága pedig 2 és 5 centiméter között van.

Szárának szerkezete miatt az élet rendkívül sok területén hasznosítják. Jelenleg divatos pl sövény helyett élő kerítést nevelni belőle, bár ebben az esetben vigyázni kell, hogy megfelelően kordában tartsuk, mert nagyon gyorsan elszaporodhat. Sok esetben a gyökérzetet zárt 'fallal' veszik körül, hogy behatárolják növekedési területét. Kedvelt nyersanyag bútorok készítéséhez, de parkettát, sőt ékszereket is készítenek belőle. Fiatal hajtásai, a bambuszrügyek az ázsia konyha egyik legkedveltebb nyersanyaga. Tehát ma megtanulhattuk, ha meg nem is esszük növényeinket, akkor is sokféleképpen hasznosíthatjuk őket! :)

Indonézia elvesztette őserdeinek 70 százalékát, de még így is több mint 91 millió hektárnyi erdeje maradt, ahol rengeteg a felfedezésre váró egzotikus növény és állat. A leggazdagabb erdőségek a világ harmadik legnagyobb szigetén, Borneón találhatók, ahol 2000 fafajta, több mint 350 madárfaj és 210 emlősfaj él. Borneo

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint a világon Indonézia veszíti el leggyorsabb ütemben erdeit: évente 1,9 millió hektárnyi erdő vész oda. A 2007-es faültetési kampány a vártnál sikeresebb volt - a tervezett 79 millió helyett 100 millió fát sikerült ültetni, ami az erdősítési miniszter szerint a lakosság lelkes együttműködésének köszönhető -, s idén november 28-án kezdik az újabb fásítást, és decemberben is folytatják, igazodva az esős évszakhoz. Remény az esőerdőknek Az indonéziai Szumátra szigetén lévő Riau tartomány kormányzója, Wan Abu Bakar véget vetne az esőerdő irtásának, ezért szeptemberben időlegesen betiltotta ezt a tevékenységet. Az erdőirtás célja a szigetországban az, hogy üzemanyag előállítására szolgáló olajpálma-ültetvényeket telepítsenek a felszabaduló területre - ezzel Indonézia már a Föld összes üvegházhatású gáztermelésének négy százalékáért felelős és a világon a harmadik helyen áll a széndioxid kibocsátást tekintve. Az indonéz olajpálma-ültetvények negyede Riau tartományban található, és területüket egyes tervek szerint még kétszáz százalékkal növelnék. Az esőerdők azonban tőzegtalajon nőnek, amely hatalmas mennyiségű széndioxidot tárol. Az irtást égetéssel végzik, ennek következtében pedig teljesen tönkremennek a talajok - a hagyományosan az erdőből élő lakosság pedig a legközelebbi városok nyomornegyedeibe kényszerül.

A természetvédelmi területeken a változatos magassági szintek miatt nagy kiterjedésű láposok, törpenövényzettel rendelkező magasföldek és szubalpesi típusú esőerdők alakultak ki. Ezek a nagyszerű és változatos élőhelyek sokféle fajnak nyújtanak menedéket. A ragadozókat olyan pompás állatok képviselik, mint a jaguár, a puma vagy az ocelot. Előlük bújnak a növényzet rejtekébe, a tapírok, felettük számos majomfaj éli zajos életét. A lombok között keres gyümölcsöket a világító zöld tollazattal büszkélkedő kvézál, amelynek hosszú faroktollát csak a maja törzsfőnökök viselhették.

A Világörökségnek ezen a helyén mintegy kilencezer növényfaj, ezen belül 900 páfrányfaj, 20 féle hüllő és kétéltű, 13 emlős- és számos madárfaj él, a rovarvilág képviselőit pedig lehetetlenség lenne felsorolni. A parkok területén őslakos indián törzsek is élnek. A bribik, brunkák és guajamik a spanyol hódítók elől menekültek az erdőkbe, és még ma is saját nyelvüket beszélik.

Származása, elterjedése Sabal minor (törpe kúszópálma) Az Amerikai Egyesült Államok déli és délkeleti területein a Mississippi-alföldön, a Parti-síkságon és a Florida-félszigeten őshonos. Jellemzően alacsony tengerszint feletti magasságú, jó vízellátottságú területeken él, gyakran társulást alkotva egyes tűlevelű vagy éppen lombos fákkal, mint a hazánkban is jól ismert örökzöld liliomfa (Magnolia grandiflora), a fésűs mocsárciprus (Taxodium distichum) vagy az amerikai bükk (Fagus grandifolia).

Leírása Lassú növekedésű, földalatti vagy alacsony törzset fejlesztő pálma. Costapalmate típusú, legyező alakú levelének színe a sötétzöldtől a kékeszöldig változhat. A levéllemez mélyen hasított, merev, 20 és 40 között változó számú szegmensből áll. A levél 60-120 cm átmérőjű. A levélsugarak keresztmetszete felfelé irányuló „V” alakú, azaz induplikát. A levélnyél hossza leginkább a növény fényellátottságától függően 40-90 cm hosszú. Virágai kétivarúak, megtalálhatóak benne a porzók és a termő is. Virágzata többszörösen elágazó, apró virágai fehér színűek, jelentéktelenek…

Származása, elterjedése A földtörténeti harmadkor szubtrópusi klímájának gazdagabb pálmaflórájából a 2-2,5 millió évvel ezelőtt beköszöntött negyedkori jégkorszak után mindössze két pálmafaj maradt fenn Európában. Az egyik a Kréta szigetén őshonos krétai datolyapálma (Phoenix theophrasti), a másik pedig a törpe-, vagy lószorpálma (Chamaerpos humilis).

A Chamaerops humilis a földközi-tengeri szigetek (Korzika, Szardínia, Szicília, Málta) és a dél-európai országok és országrészek, így Portugália, Spanyolország, Dél-Franciaország, Olaszország mellett a Földközi-tengerrel határos északnyugat-afrikai országokban is megtalálható. Nagyobb csoportokat találhatunk Marokkóban, Algériában és Tunéziában. A puszta köves, sziklás területeket, mint Andalúzia és Szicília hegyoldalai, sűrű bozótként növi be. A Chamaerops humilis a nemzetség egyetlen képviselője…

Származása, elterjedése A Yucca rostrata az észak-amerikai kontinensen őshonos, természetes állományai Nyugat-Texasban és a mexikói Coahuila és Chihuahua államokban találhatóak. Eredeti élőhelyén szubtrópusi és mérsékelt övi klímán, gyakran kanyonokban, meredek sziklás, mészköves területeken él. Mind a tudományos, mind a közönséges nevét a sas csőrére emlékeztető magjáról kapta.

Leírása Lassú fejlődésű, figyelemre méltóan szép jukka szürkés-, vagy zöldeskék leveleivel, nagy, gömb alakú koronájával. Levelei keskenyek csaknem párhuzamos élűek, szélességük 12-17 mm, hosszúságuk változatonként és alfajonként eltérő, általában 30-60 cm közötti. A merev és keskeny levelek csúcsa szúrós hegyben végződik. A levélszélen egy keskeny barnássárga színű sáv található, az él sima vagy enyhén fogazott. A 30-70 cm hosszú központi tengelyű bugavirágzata a növény fölé tornyosul, a virágok színe fehér. A fiatal növények egyenes, magányos törzset fejlesztenek, jellemzően csak az idős példányok ágaznak el. Gyakran a 4-5 métert is meghaladó magasságúra fejlődik, de ehhez több emberöltő szükséges. Törzsét az elszáradt levelek vastagon, szoknyaszerűen borítják, ez a tűző naptól és az alkalmankénti kemény telektől is óvja a növényt. A kertészetekben ezeket a megsárgult, lehajló leveleket gyakran levágják, hogy a növény összképe esztétikusabb legyen…

Származása, elterjedése Az araukáriafélék (Araucariaceae) családjába tartozó mintegy 36 faj Dél-Amerikában és Ausztráliában őshonos. Ennek az elszigetelt családnak a növényei 200-250 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, de fénykorukat a jura, majd a kréta korban élték. A kréta időszak végén, mikor az állatvilág egy jelentős része is kipusztult, az araukáriák a Föld déli féltekéjére szorultak, innen ered a délfenyőfélék név is.

Az Araucaria araucana Chilében és Argentínában, az Andok magasabb 1000-1700 méter közötti övében honos. Európában terjedoben van kertészeti felhasználása, melyet az észak-nyugati országok magas páratartalmú, kiegyenlített klímája és a déli országok enyhe tele tesz lehetővé. Hazánkban a kerti alkalmazása igen eredményesnek bizonyult, már több mint száz növény került kiültetésre…



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 29
Tegnapi: 45
Heti: 177
Havi: 520
Össz.: 148 575

Látogatottság növelés
Oldal: Egzotikus növények
Esőerdők pusztulása,földünk tüdeje,veszélyben a Föld nevü bolygó. - © 2008 - 2024 - eoerdo.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »