Klímaváltozás: az emberiség legégetőbb problémája Most még van lehetőségünk, hogy változtassunk a jövőnkön. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a klímaváltozás jelentőségére, és arra, hogy természeti értékeink megőrzése nem tűr halasztást. Ma már senki sem tagadja, hogy a klímaváltozás az emberiség számára az egyik legnagyobb probléma, de tudomást csak kevesen vesznek róla. E változás okozója pedig maga az ember, aki túl nagy mennyiségben juttat olyan üvegházhatású gázokat (szén-dioxid, metán, nitrogén-dioxid) a légkörbe, amelyek Földünk folyamatos felmelegedését okozzák. Energiaéhségünk kielégítésére egyre több fosszilis, nem megújuló energiahordozót (szén, földgáz, kőolaj) égetünk el. 2005-ben 28 milliárd tonna szén-dioxidot juttattunk a légkörbe!

Éghajlatváltozás hatásai

Az éghajlatváltozás hatásait már most érzékeljük, és ez csak súlyosbodni fog. A sarki jégsapkák olvadása következtében folyamatosan emelkedik a tengervízszint, egyre gyakoribbak és nagyobbak lesznek a viharok, a gleccserek gyors olvadása pedig először pusztító árvizeket, később ivóvízhiányt fog okozni.

 

A természetes erdők és mezőgazdasági tájak életközösségeinek működése mindannyiunk számára fontos, hiszen a megélhetésünk alapját és mindennapi életünk hátterét jelenti. A legtöbb élőlény azonban egyre kevésbé képes alkalmazkodni az éghajlatváltozás okozta drasztikus átalakulásokhoz.

 

Fontosnak tartjuk annak bemutatását, hogy a klímaváltozás miként hat a világ és Magyarország életközösségeire, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez a hatás minél kevésbé legyen megterhelő.

 

Ezért egy figyelemfelhívó kampányt indítunk, amely a klímaváltozás veszélyeit és a hatások csökkentésének hétköznapi lehetőségeit mutatja be. Az Olvadóban az Otthonunk című kampány során beszélünk a megújuló energiák adta lehetőségekről, tippeket adunk a hétköznapi energiafogyasztás csökkentésére, s olykor játékosan, máskor komoly formában emlékeztetünk arra, hogy természeti értékeink megőrzése mindannyiunk felelőssége, mely nem tűr halas

 

Eltűnőben a világ tíz természeti csodája - felelős a klímaváltozás

Az Amazonastól a Himalájáig a világ tíz természeti csodája néz szembe a pusztulással, ha a klímaváltozás a jelenlegi ütemben folytatódik - figyelmeztet a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet.

A WWF összefoglalót készített az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) e heti ülésére, melyben a világ tíz olyan természeti csodáját sorolja fel, melyek eltűnhetnek a klímaváltozás hatására.

A listán szerepel a

▪ Nagy Korallzátony (Ausztrália)

▪ Chihuahua sivatag (Mexikó, USA),

▪ tengeri teknősök (Karib-tenger),

▪ Valdíviai őserdők (Chile, Argentína),

▪ mangrove mocsarakban élő bengáli tigrisek (India, Sunderbans), ▪ Jangce folyó (Kína),

▪ Amazonas (Brazília),

▪ lazacok (Bering-tenger, Alaszka),

▪ olvadó gleccserek (Himalája),

▪ Kelet-Afrika erdei és tengerparti területei.

 

Ausztrália partjainál a Nagy Korallzátonyt a melegedő tengervíz okozta korallfehéredés* veszélyezteti. A korallzátonyokhoz kötődik a tengeri élőlények egynegyedének élete, így pusztulásuk végzetes számos állatfajra nézve. A tengerben élő és korallzátonyokon táplálkozó cserepes teknősöket (Eretmochelys imbricata) azonban nem csak a táplálkozóhelyek elvesztése fenyegeti, hanem a klímaváltozás más következményei is. Homokos tengerpartokon rakják le tojásaikat, ám az emelkedő tengervízszint elmossa fészkelőhelyeiket. A magasabb hőmérséklet hatására a tojásokból kikelő kisteknősök neme gyakrabban nőstény, mint hím, továbbá ha az óceáni áramlatok sebességében, irányában változás áll be, a vándorlásuk is lehetetlenné válhat.

A világ második leghosszabb folyója, az Amazonas mentén 2050-re feltételezhetően 2-3 °C-kal nő az évi átlaghőmérséklet. Ezzel együtt csökken az éves csapadék mennyisége, így az amazonasi esőerdők 30-60%-a száraz szavannává alakulhat. A trópusi növényzet ilyen mértékű átalakulása és a vízhozam jelentős csökkenése tovább befolyásolja a Föld atmoszféráját és az óceáni áramlatokat.

A Himalája gleccserei évente 10 métert rövidülnek a gyors olvadás következtében. A folyamat hatással van a belőlük táplálkozó folyók vízhozamára is, először rendkívüli áradásokat, ám később vízhozamcsökkenést és vízhiányt okozva. A Himalájában eredő Jangce vízhozamának csökkenése Kínában komoly vízellátási problémákhoz vezethet, pedig 450 millió embernek nyújt ivóvizet, táplálékot és energiát. A térségben máris tapasztalhatóak az átlagosnál gyakoribb és nagyobb viharok, áradások, földcsuszamlások, majd ezek után katasztrófikus méretű szárazságok.

A Chile és Argentína területén fekvő Valdíviai őserdőket a szárazság fenyegeti, ha a területet vízzel ellátó Andok gleccserei eltűnnek. Az itt élő, 3000 éves kort is elérő patagón ciprus (Fitzroya cupressoides) nagyon fontos a klímakutatások számára: évgyűrűiből kiolvasható, hogyan változott a hőmérséklet a fa élete során.

"Csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése állíthatja meg a világ természeti csodáinak teljes pusztulását." - nyilatkozta Csáki Roland, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese. "A legnagyobb kibocsátó országok kormányainak eddigieknél sokkal határozottabb klímavédelmi intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljük a katasztrófát."

*korallfehéredés: A klímaváltozás miatt növekszik a tengervíz hőmérséklete, minek következtében a korall-állatkákkal szimbiózisban élő, és azok színét adó algákban sérül a fotoszintézishez szükséges egyik protein. Mivel ezek az algák így már nem tudják élelemmel, energiával ellátni gazdájukat, az kilöki magából őket. A korall élete attól függ, mennyi algát tud megtartani. Ha mindet elveszíti, elpusztul és kifehéredik. Ezt a jelenséget nevezik korall-fehéredésnek. Elegendő egy tartósabb 2 ºC-os felmelegedés, és a pusztulás elkezdődik.

forr.pont:wwf.hu/index.php?p=hirek&id=201

Oldal: Klímaváltozás
Esőerdők pusztulása,földünk tüdeje,veszélyben a Föld nevü bolygó. - © 2008 - 2024 - eoerdo.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat