Az erdőirtás az erdőknek a szakszerű erdőgazdálkodás, újratelepítés nélküli elpusztítása. Az erdőirtás a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. A trópusi esőerdők égetése nemcsak az adott területen vezet ökológiai katasztrófához, hanem a felszabaduló szén-dioxid nagyban hozzájárul a globális felmelegedési válsághoz. A következő területeken nagyban folyik a fakitermelés, erdőégetés: Indonézia, Thaiföld, Malájzia, Brazília, Banglades, Kína, Srí Lanka, Laosz, Nigéria, Libéria, Guinea és Ghána. A világméretű ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében le kellene állítani a további erdőirtást. A brazil kormány tervei szerint négy éven belül aszfaltút szeli majd át az esőerdőt.[1] Brazíliában a 70-es évektől kapott lendületet az esőerdők irtása. Míg 1991-ben 11 130 km²-t, 1999-ben 17 259 km²-t, 2004-ben 26 129 km²-t esőerdőt pusztítottak el. Az 1970-es évektől kezdve 528 005 km²-en pusztították ki az esőerdőt.[2] Az Amazonas őserdeinek mintegy ötödét pusztították ki. Brazília kormányzója a világ egyik legnagyobb szójaültetvényese, a megtisztított területekre génmanipulált szóját telepíttet. Az Európába és Kínába irányuló szójaexport következtében a brazil gazdaság fejlődik. Az Amazonas folyó a folyamatokkal párhuzamosan egyre apad. Egyes részei teljesen kiszáradtak A brazil kormány tervei szerint négy éven belül aszfaltút szeli át az amazóniai esőerdőt. Az erdőt, amely folyamatosan zsugorodik: a becslések szerint 50-100 éven belül hatvan százalékának helyén, már csak szavanna lesz található. Július 27-29-e között zajlott a történelem eddigi legnagyobb környezeti felmérése, az Átfogó Amazóniai Bioszféra- és Légkör Vizsgálat (Large Scale Biosphere Atmosphere Experiment in Amazonia) elnevezésű, többéves kutatási program harmadik konferenciája a brazil fővárosban. A 2006-ban záruló program 61 vizsgálatából 59 jelenleg is fut, ezek részeredményeiről számoltak be a konferencián összegyűltek. A jelentős részben a NASA által támogatott, és az amerikai űrkutatási hivatal infrastruktúráját (műholdfelvételek, számítógépes modellezés, légköri mérések) aktívan kihasználó kutatásban csaknem ezer tudós, köztük nyolc európai ország kutatói is részt vesznek. Szavanna az esőerdő helyén Az elmúlt két évtizedben gyorsuló ütemben folyt az amazóniai esőerdő irtása. Csak tavaly 24 ezer négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki, illetve égettek fel – hangzott el a konferencián. Ilyen mértékű erdőirtás mellett 50-100 éven belül az esőerdő 60 százalékának helyén szavannákat találunk. Még a visszafogottabb forgatókönyvek szerint is ötven éven belül az esőerdő 20-30 százalékának helyét foglalja el majd füves pusztaság. 1960 óta egyébként az erdő 15 százalékát irtották ki. A fakitermelés, felégetés miatt a régió éghajlata egyre szárazabb, növekszik a hőmérséklet, és csökken a csapadékmennyiség. Az amazóniai esőerdők klímaváltozásának, a terület feletti vízgőzmennyiség csökkenésének, és a felhőképződés megváltozásának globális hatásai vannak – hangsúlyozták a konferencián. Megdöbbentő tény, hogy Brazília üvegházgáz-kibocsátásának 75 százaléka az esőerdők felégetéséből származik, és az ország a világ tíz legnagyobb légkörszennyezője között van. Sőt, a kutatások szerint a felégetések során a légkörbe olyan mennyiségű széndioxid kerül, hogy az esőerdő más csak csekély mértékben nettó széndioxid-elnyelő. Akadnak azonban pesszimista számítások is, amelyek egyenest úgy vélik, hogy ma már az erdőirtás következtében több üvegházhatású gáz körül a légkörbe, mint amennyit a ”világ tüdeje” elnyel. Aszfalt a dzsungelben Hogy az erdőirtás az elkövetkező években is gyors ütemben, ha nem gyorsuló ütemben folyik majd, a felől ne legyenek kétségeink: a brazil kormány tervei szerint ugyanis négy éven belül aszfalt út szeli majd át az esőerdőt. A Santarémet a Mato Grosso régióval összekötő BR-163 jelzésű, 1800 kilométer hosszú út révén az európai és ázsiai piacok könnyebben elérhetővé válnak, az Amazonas mentén lakó több százezer, eddig a külvilágtól gyakorlatilag elvágva élő ember pedig bekapcsolódhat a gazdaság vérkeringésébe. Nem kétséges, hamarosan az esőerdei településeken is feltűnik a mobiltelefon és a számítógép. Jelenleg az Amazonas-torkolatnál fekvő Santarémből Mato Grosso fővárosába, Cuibá-ba eljutni a hat hónapon keresztül tartó esős évszakban, az ilyenkor sárfolyóvá váló utakon, akár két hétig is eltarthat. A szociális egyenlőtlenségek mérséklése és a gazdasági előnyök mellett azonban természetvédelmi szempontból rendkívül kockázatos a vállalkozás. Az út megépítése miatt a becslések szerint 35 éven belül legalább 22 – 49 ezer négyzetkilométer erdőt irtanak ki. Míg jelenleg az erdőirtás, a területek művelésbe vétele többé-kevésbé ellenőrzötten, a lakott települések határában folyik, az útnak köszönhetően a jövőben a kitermelőknek a fakivágásra az esőerdő mélyén is lehetőségük nyílik. Különösen veszélyeztetett területnek számít ebből a szempontból az út két oldalán húzódó 50 kilométeres sáv. Ugyancsak veszélyben az esőerdő páratlan élővilága. Az amazóniai erdőkben él a Föld növény- és állatfajainak 30 százaléka. A leendő aszfalt út átszeli az esőerdő madárvilágának eddig háborítatlan élőhelyeit. (Az amazóniai esőerdőt átszelő útépítésével az Economist július 22-ei száma részletesen foglalkozik.) National Geographic Online http://www.youtube.com/watch?v=g7gpAy4ivZ0 ez nagyon szomorú.nézd meg. Naponta 63 négyzetkilométer: a braziliai erdőirtások mérlege A NASA tanulmánya szerint az elmúlt három évtizedben öt Magyarországnyi területről irtották ki az esőerdőt az Amazonas-medencében. A brazil kormányzat adatai szerint 2004-ben felgyorsult az amazonasi őserdők irtása, és az iram megközelítette az 1995-ös eddigi csúcsot. Az Amazonas őserdeiben egy nagyjából hét Franciaországnak megfelelő méretű területen él a Föld állat és növényvilágának 30 százaléka. Az esőerdők pusztítását a fakitermelés és a mezőgazdasági célú erdőirtás okozza: legelővé, szántófölddé alakítják az erdőt a mezőgazdasági termelés növelése érdekében. Brazília környezetvédelmi minisztériumának jelentése szerint csak az 2004 augusztusáig eltelt egy évben 26 ezer km2-rel csökkent az esőerdők területe az Amazonas-medencében. A brazil kormányzat adatai szerint 2004-ben felgyorsult az amazonasi őserdők irtása, és az iram megközelítette az 1995-ös csúcsot. 1978 óta félszáz ezer km2 esőerdőt, az Amazonasi őserdeinek mintegy ötödét pusztítottak ki. Vagyis az elmúlt három évtizedben egy nagyjából öt Magyaroszágnyi területről irtották ki az esőerdőt az Amazonas-medencében. Egy 2000-es ENSZ-jelentés szerint ez évente 9 millió hektárral kevesebb erdőt jelent. Ám a NASA műholdas megfigyelésekre alapozott legújabb eredményei szerint a becslések jó ha a felét jelentik annak a területnek, ami a fakivágások és erdőtüzek miatt elpusztul. Brazil és amerikai tudósok a NASA műholdas MODIS-felvételei alapján vizsgálják az Amazonas-medencében zajló erdőirtást. A képen is látható égetéses írtás kiterjedése jelzi a pusztítás méreteit. A kép teljes változatban a NASA honlapján (1178 kb) A legtöbb erdőt Mato Grosso államban vágták ki, ahol az összes irtás mintegy fele történt. A megtisztított területre szójaültetvényeket telepítettek. Az Európába és Kínába irányuló szójaexport tavaly rekord szintű extra bevételt hozott a brazil gazdaságnak. Zöld szervezetek szerint az állam a gazdasági érdekeket továbbra is a környezetiek elé helyezi. A Greenpeace egy közleményében "az erdőirtás királyának" nevezte Mato Grosso kormányzóját, aki egyben a világ egyik legnagyobb szójaültetvényese. Az erdőirtás csak átmeneti jólétet hoz az Amazonasnál élőkre Az Amazonas-medence erdeinek kiirtása ugyan globálisan negatív következményekkel jár, de legalább azzal a haszonnal kecsegtet, hogy a területen igen nyomorúságos körülmények között élők számára munkát, utakat, bővülő infrastruktúrát és jólétet hoz. Azt, hogy még ez a haszon is csak ideig-óráig jelent fellendülést a helyieknek, a napokban fedte föl egy nemzetközi kutatócsoport által közölt tanulmány. A világ legnagyobb trópusi erdei - ideértve az amerikai, afrikai, délkelet-ázsiai és indonéziai erdőket - eltűnőben vannak: helyükön növényt termesztenek, marhákat legeltetnek. Habár a helyi gazdaság számára az erdőirtás új lehetőségeket teremt és hasznot hoz, egyúttal kétségbevonhatatlan károkat okoz: növény- és állatfajok élőhelyét semmisíti meg, hozzájárul a globális klímaváltozáshoz és társadalmi konfliktusokat teremt. A Cambridge-i Egyetem és az Imperial College London kutatói a Science június 12-i számában nem másra mutatnak rá, mint hogy miközben az árat a teljes bolygó fizeti meg, a helyi haszon is csupán átmeneti. A brazíliai Amazonas vidékén terül el Földünk megmaradt esőerdeinek 40 százaléka. Az elmúlt 20 év során évente átlagosan 1,8 millió hektárnyi esőerdő tűnt el a fakitermelés és a mezőgazdasági területek terjeszkedése nyomán, ez a globális veszteség egyharmadát teszi ki, és összesen mintegy 250 millió tonnányi szén került a szén-dioxid formájában a légkörbe. Az erdők és a szén-dioxid Jelenleg az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 20%-a írható az erdőirtások számlájára, de az erdők még mindig több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak - olvashattuk nemrégiben az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetségének (IUFRO) jelentésében. A klímaváltozás miatt azonban megváltozhat a helyzet. A várható aszályok, a gombafertőzések, a rovarkártevők inváziója, az erdőtüzek és szélsőséges viharok következtében gyors és kiterjedt erdőpusztulás következhet be. Az erdőtüzek és a kártevők elszaporodása miatt az erdők biomasszájában raktározott szén is az atmoszférába kerül szén-dioxid formájában, ez pedig pozitív visszacsatolásként tovább erősítheti a felmelegedést. A brazil erdőirtás jelen méretekben az 1970-as évek elején kezdődött, amikor megindult az államilag irányított terjeszkedés az ország keleti és déli területein, majd a 80-as években folytatódott nyugati irányban, illetve a déli határnál, valóságos "erdőirtási ívet" vágva, amely a mai napig nyugat felé, az amazonasi erdők még érintetlen területei felé halad: jelenleg is percenként négy futballpályányi erdő tűnik el. A nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, milyen hatással van az ott élők életlehetőségeire, iskolázottságára, jövedelmére a különböző mértékű erdőirtás Brazília 286 amazonasi közigazgatási térségében. Az Amazonas a dél-amerikai ország egyik legelmaradottabb régiója, de egyben a biodiverzitás (biológiai sokféleség), klímaegyensúly és a légszennyező anyagok körforgása, bio-geokémiai ciklusa tekintetében a Föld egyik legfontosabb területe. Elemzésük során az erdőirtás okozta fellendülés mértékének meghatározásához az úgynevezett emberi fejlődés indexét (human development index, HDI) használták. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által létrehozott mérőszám a születéskor várható élettartam, az írástudás és iskolázottság, illetve az életszínvonal alapján határozza meg egy közösség jólétét. Az eredmények azt mutatták, hogy a helyi lakosok életminősége az erdőirtás korai szakaszában ugrásszerűen nő: a fakitermelésből, ásványkitermelésből, termőföldekből gyors haszon származik, az épülő utak elérhetővé teszik az oktatási és egészségügyi intézményeket, mindez kedvezőbb életkörülményeket teremt. Az erdőirtás elsődleges hasznai azonban tünékenyek, s miután a természeti kincseket kitermelték, a fejlettségi szint ismét az eredeti szintre esik vissza, ami az országos átlagnál jóval alacsonyabb. "Eddig is tudtuk, hogy az erdőirtás fellendülést hoz az amazonasi területek lakosainak, ám az, hogy ez a fellendülés átmeneti, csak a mostani vizsgálattal vált tudományosan bizonyítottá. A környezetvédelmi szempontok mellett ez is azt erősíti, hogy anyagi és gyakorlati okok miatt bármennyire is nehéz feladat, gátat kell szabni az Amazonas-medencében folyó erdőirtásnak" - nyilatkozta a Science-nek dr. Rob Ewers, az Imperial College London munkatársa, a tanulmány társszerzője. Az erdőirtás különös formái az űrből Az amazonasi erdőirtás talán sehol nem zajlik olyan gyors ütemben, mint a nyugat-brazíliai Rondonia államban. Az itt elterülő, hajdan 208 ezer négyzetkilométeres esőerdőből 4200 négyzetkilométernyi tűnt el 1978-ra, 30 ezer 1988-ra és 53 300 1998-ra. 2003-ig a becslések szerint 67 764 négyzetkilométernyi erdőt pusztítottak el. A NASA Terra műholdja által készített felvételsorozaton jól látszik, hogy az évtized eleje óta évről évre mekkora területet hódít meg az emberi tevékenység. A még érintetlen erdőrészek sötétzölden látszanak, míg a csupasz, megtisztított területet barna, a növénytermesztésbe, legeltetésbe vont részek világoszöld színben jelennek meg. A képsorozaton nyomon követhető, miként haladnak egyre nyugatabbra, északnyugatabbra az utak és irtások Buritistól a Jaciparaná-folyó felé. A terjeszkedés láthatóan szabályos mintát követ: az első irtások halszálka formában jelennek meg, majd a szálkák egyre vastagodnak, mígnem a szabályos alakzat felbomlik - erdőfoltok, letarolt területek és települések kusza tömege veszi át a terepet. Az erdőirtások leggyakrabban e szerint a minta szerint zajlanak az Amazonasnál. Állami és illegálisan nyitott utak hatolnak be az erdő mélyébe, amelyeken jó szerencsét és megélhetést kereső parasztok érkeznek a vidékre. Kis területeket vesznek művelés alá az utak mentén, ám néhány év alatt az erős esőzések elmossák a termékeny talajt, s a föld egyre soványabb termést hoz. Amikor növény már nem terem meg a vidéken, a parasztok marhát legeltetnek, és a növénytermesztés számára újabb erdőterületeket tisztítanak meg. Végül, amikor földjükön már minden fát kivágtak, és a növénytermesztés számára nem marad termékeny talaj, a földművesek elhagyják a vidéket, és helyüket átveszik a nagy marhatenyésztő vállalatok

Oldal: Erdőirtások
Esőerdők pusztulása,földünk tüdeje,veszélyben a Föld nevü bolygó. - © 2008 - 2024 - eoerdo.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat