Esőerdők pusztulása,földünk tüdeje,veszélyben a Föld nevü bolygó.

Nem vetted észre? Naponta mindent újra kezdünk. Újra mosdunk, újra borotválkozunk, újra fésülködünk, újra öltözünk. Újra megfőzzük az ételünket. Újra elmegyünk ide vagy oda. Újra dolgozunk, újra vesződünk, újra bosszankodunk, újra örvendünk

•A kaktuszok Amerikából kerültek Európába Félsivatagos és sivatagos tájak homokján, kövein, szikláin, korhadó faágon növekednek elsőként a dinnye-, a füge- és az oszlopkaktuszok terjedtek el. A növénykedvelők kiváncsisága és gyűjtőszenvedélye segítette az elterjedésüket. •A kaktuszok őshazája az amerikai földrész, ahol Kanadától a Tűzföldig a félsivatagos és sivatagos tájak jellegzetes növénye. A köztudatban mégis Mexikó az őshaza, ahol a vallási szertartásoknak is része volt a kiválóan alkalmazkodó növény. •Amerika őslakói fogyasztották is a húsát, levét, gyümölcsét. A nagyobb méretű kaktuszokat a hagyományos építkezéseknél használták: a Cereus giganteus 20 méter magasra is megnő. •Az ősi hitvilág szertartásaiban a Lophophora williamsii kaktusz " korona"- részét használták fel hallucinációs hatása miatt az azték papok. •Korunk kozmetikai iparának alapanyaga több kaktusz kocsonyásodó leve és a kaktuszokon élősködő Coselin tetű piros festékanyaga. Kaktuszok meghatározása. Előbb-utóbb minden gyűjtő eljut oda, hogy pontosan szeretné tudni, hogy mi a neve kedvenceinek. A családok, nemzetségek és fajok meghatározása nem könnyű feladat. Hazai és külföldi szakkönyvek közölnek ugyan bőségesen fajleírásokat és fényképeket, de ezek nem mind alkalmasak arra, hogy belőlük - különösen a gyakorlatlan kezdő - határozni tudjon. A határozás külső, szabad szemmel a növény külsején, látható tulajdonságok, úgynevezett határozási bélyegek alapján történik. Ilyenek például a tövisszín és szám, virágszín, növényszín, méret stb. A határozókulcsok többfélék lehetnek. A nagy BACKEBERG kaktuszmonográfiában használatos lépcsős határozókulcs nehézkes és több könyvben lévő nagy anyag miatt alig használható. Növeli a nehézséget, hogy nap mint nap jelennek meg a világ különböző kaktusz és botanikai folyóirataiban új fajleírások, amelyeket be kellene iktatnunk a határozókulcsba, ha mindig használható határozót akarunk készíteni. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy néhány faj nagyon változékony és különböző tartási körülmény az egyes határozó bélyegeket módosítja. Például megnyúlik a növény, vagy világosabb lesz a színe, kisebbek a tövisei stb. Ennek ellenére elég nagy biztonsággal használható határozókulcsokat és táblázatokat lehet készíteni, amelyeknek időnkénti kiegészítése a már széltében kapható új fajokkal, kielégíti az amatőr igényeket. Ilyen határozókulcsok készítéséhez szeretnénk az igényesebb amatőröknek, kedves gyűjtőtársaimnak segítséget nyújtani. Az igazság kedvéért és a csalódások elkerülése végett be kell vallanom, hogy sok kaktuszt én sem és nálam nagyobb tudású szakemberek sem tudnak pontosan meghatározni. De az ilyen egyed a kevesebb és végeredményben a gyakorlat teszi a mestert. Nosza! Határozzunk együtt tehát! A határozókulcsok építésének az elve az ellentétpárok megkeresése. Azok a "jó" határozó bélyegek, amelyek félreérthetetlenül látható ellentétekre épülnek. Vagy ilyen valami, vagy nem. Például a virág piros, ellentétele, hogy a virág más színű. Vagy, a tövisek rövidek (3-5 mm hosszúak) ellentétele, hogy a tövisek hosszúak (legalább 10-12 mm-esek vagy még hosszabbak). Itt az ítélet egyértelmű a bírálatnál, mert vagy piros a virág vagy nem és vagy rövid a tövis vagy hosszú. Minél több részlethatár állítható és minél több az "átfedés" annál bizonytalanabb a határozás. Minden szöveges ismertetésnél többet mond egy példa. Nézzük a Rebutia-kat. 1. A virág piros 2 2. a virág másszínű ... A bibeszál fehér 3 a bibeszál rózsaszín R. calliantha. 3. A tövisek sárgák vagy barnák, a virág lilás kárminpiros 4 a tövisek fehérek, vagy üvegszerűek 5 4. A virágok nagyok, 4 cm átmérőjűek, a tövisek barnásak R. violaciflora. A virágok kicsik, 2 cm átmérőjűek, a tövisek sárgák R. xanthocarpa lilacinorosea. 5. A tövisek fehérek és rövidek, legfeljebb 3 mm-esek 7 a tövisek sárgásak, üvegszerűek, hosszúak, legalább 8 mm-esek 9 stb. ... Ebből a példából a következő adatokat meríthetjük határozókulcs készítéséhez: 1. Minden számhoz egy tulajdonság és annak tagadása tartozik. 2. Minden kifutó sornak a végén egy utalószám, vagy egy fajnév van. Ha az eddigi tulajdonság felsorolás elég a faj meghatározásához, akkor a sor fajnévvel végződik, ha további elválasztás szükséges akkor a sor végén utalószám van, amelyet a sor elején megkeresve folytatjuk a hasonló fajok szétválasztását, mindaddig, amíg a kérdéses fajról már annyi adatunk van, ami minden más fajtól elválasztja. Ilyenkor a sor végén az illető faj neve található. A határozókulcs készítésének gyakorlati módszere a következő: Az első lépés a rendelkezésünkre álló irodalomból és az egyéni tapasztalatból kiindulva csoportosítjuk az azonos fajokat. Például kiírjuk a genus (nemzetség) összes pirosvirágú faját. A csoportból azután valamilyen más bélyeg például a tövishosszúság alapján két csoportot képezünk, majd az így nyert csoportokat kettéosztjuk megint más bélyeg, például magszín szerint. A szétosztást újabb és újabb bélyegeket keresve addig végezzük, amíg egy csoportban csak egy faj marad. Ilyen módon a csoport összes bélyegének felsorolása alapján a fajokat meg tudjuk különböztetni, mert a más csoportokban lévőktől legalább egy jól érzékelhető tulajdonságban eltérnek. Ezután következik a kísérleti határozás. Először már ismert fajokat próbálunk meghatározni a kulcs segítségével. Ha a kulcs jó, és az egyes választásokat (ítéleteket) jól hoztuk, az adott fajhoz kell eljutni a kulcs segítségével. Ha a határozás nem sikerül változtatni kell a határozókulcs felépítésén. Újabban beszerzett vagy megismert fajokat beilleszteni a kulcsba többnyire csak az egésznek az alapos átdolgozásával lehet. Sok esetben szakkutatók is megelégszenek a formakörbe sorolással, mert olyan sok a hasonló és gondosan szerkesztett határozókulcsok segítségével is csak bizonytalanul szétválasztható csoport.

A Mexikó környékén lévő Agave foldeken gyüjtik az aloe-cseppeket.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 14
Tegnapi: 14
Heti: 34
Havi: 78
Össz.: 145 673

Látogatottság növelés
Oldal: Kaktuszok földjén.Csodálatos kaktuszok.Amerikától,a Tüzföldig.
Esőerdők pusztulása,földünk tüdeje,veszélyben a Föld nevü bolygó. - © 2008 - 2024 - eoerdo.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »